Főoldal Alapszabály Tisztviselők Archívum Dokumentumok Kapcsolat
Ma 2018. október 23. Gyöngyi nap van.
Archívum :: Hír archívum

Liga Harsona 20009/3

OÉT: A szakszervezetek kitartanak a minimálbér emelése mellett

Ma van a Tisztes Munka Világnapja

Kollektív szerződéseket semmisíthet meg az MSZP törvényjavaslata

Ismét részleges fegyverletétel a közszolgálati sztrájkbizottságban

Bajnai szelektív hallása: szerinte jól halad a válságkezelés, az országban mégis demonstráció sztrájk hátán

Az Európai Bizottság jogi lépéseket tesz Magyarország ellen a szülői szabadság témájában

 

[Helyi] harsona_szeptember-1_220x220xffffff.jpg

Az újság megnyitásához kattintson a képre.

 

OÉT: A szakszervezetek kitartanak a minimálbér emelése mellett

2009-10-02

A szakszervezetek továbbra is a minimálbér emelését javasolják 71.500 forintról 80.000 forintra 2010-re, a munkaadók először a bérajánlás elveiben kívántak megegyezni. A kormány pedig a munkavállalók reálkeresetének megőrzését szorgalmazta a minimálbér vonatkozásában is az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) csütörtöki plenáris ülésén.

Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta: a személyi jövedelemadó sávjának eltolása és az adójóváírás változása nyomán jövőre az átlagnál többet keresők nettó jövedelme nő, így azoknál javasol bruttó béremelést a kormány, akiknek a keresete jóval elmarad az átlagtól.

A szakszervezeti oldal szóvivője megerősítette, hogy a szakszervezetek ragaszkodnak a minimálbér és a szakmunkás bérminimum intézményének fenntartásához. Jövőre 80 ezer forintos minimálbért javasolt, és a szakmunkás bérminimumnál alkalmazott 122 százalékos szorzót. Elmondta: "nehéz helyzetbe hozott minket az adószabályok változása, mivel az átlagos, vagy az átlagnál többet kereső munkavállaló nettó keresete valóban nő, de mi nemcsak az átlagot képviseljük, ezért célunk, hogy az átlagnál kevesebbet keresők helyzete se romoljon".

Dávid Ferenc, a munkaadói oldal szóvivője szerint a 80 ezer forintos minimálbér-javaslat elfogadhatatlan. A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára arra hívta fel a szakszervezetek figyelmét, hogy a gazdaság jövőre még visszaesik, így a reálértéken a közel hét százalékos minimálbéremelés abszurd.

Ugyanakkor a munkaadói oldal egyetért a minimálbér intézményének fenntartásával, mert ehhez a fogalomhoz több, társadalmilag fontos összeg kapcsolódik - tette hozzá a VOSZ főtitkára.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács következő plenáris ülésére október 16-án kerül sor.

Forrás: MTI/Híradó

 

Ma van a Tisztes Munka Világnapja

2009-10-07

 

[Helyi] tisztes_120x120xffffff.jpg A földön minden embernek lehetősége kellene, hogy legyen a munkára, amelyből biztosíthatja alapvető megélhetését. Ennek elérésében a foglalkoztatásnak kulcsszerepe van. Ezért kell minden kormányt felhívni arra, hogy foglalkozzon többet a munkahelyteremtéssel. És nem akármilyen munkahelyek teremtésével, hanem tisztes munkahelyekével.

Habár sokszor halljuk azt az érvet, hogy az országok nem engedhetik meg maguknak a magasabb béreket és jobb feltételeket, ezt a rövidlátó gondolatot hamar cáfolnák a hosszútávú eredmények. Ezért a legjobb mód a globális szegénység leküzdésére a Tisztes Munka. A legtöbb ember számára a tisztes munka hiánya egyenlő a szegénységgel.

A Tisztes Munka Világnapja az ITUC kezdeményezése, támogatója a CGU. Az ITUC 168 millió munkavállalót képvisel 155 országban és 311 tagszervezetben.

Mi a Tisztes Munka?

A Tisztes Munkát, mint koncepciót és menetrendet, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) vezette be és kezdte el terjeszteni 1999-ben. A tisztes munka magába foglalja a munkavégzés lehetőségét, amely produktív és tisztes jövedelmet biztosít. Biztonságot és szociális védelmet nyújt a munkavállalóknak és családjaiknak. Jobb kilátásokat biztosít a személyes fejlődésre és támogatja a társadalmi integrációt. Biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát, a szervezkedés alapjogát és hogy a munkavállalók részt vegyenek az őket érintő döntések meghozatalában. Garantálja az egyenlő lehetőségeket és bánásmódot mindenki számára.

Témák

Munkahelyi jogok

Az altémák közül az első a dolgozó nők és férfiak jogaival foglalkozik; különösképpen a szerveződéshez való alapjoggal, az elismeréssel és a kollektív szerződéskötéssel, a diszkrimináció elleni védelemmel, kényszer- és gyermekmunkával, valamint a biztonságos és egészséges munkahelyi környezethez való joggal. Ugyanakkor magába foglalja minden állampolgár jogát a demokráciához, tisztes munkához, egyenlőséghez és a minőségi közszolgáltatásokhoz. Hiszen a minőségi közszolgáltatások szintúgy szerves részét képezik a szakszervezeti mozgalom globális menetrendjének.

Szolidaritás

A második téma, amely erősen a fókuszál a különböző országokban működő tagszervezetek bevonásával létrejövő gyakorlati akciókra, a szolidaritásra alapul. Ez az altéma magába foglalja azokat az akciókat, amelyek a kormány vagy a munkaadó által erősen támadott szakszervezeteket támogatják, gyakorlati segítséget nyújtva nekik a kampánymunkában vagy a tagszervezésben; továbbá azokat az akciókat, amelyeket több szakszervezet és más szervezet közösen szervez például a fejlesztés, emberi jogok, nemiség, rasszizmus, migráció és más hasonló témákban. Ily módon a már létező szolidaritási hálózatok fontos szerepet játszhatnak az akciók szervezésében és további hálózatok létrejöttében, mások részvételét és támogatását elősegítve.

A szegénység és egyenlőtlenség felszámolása

Ez az altéma a szegénység elleni világméretű kampányhoz kapcsolódik, továbbá a globális kereskedelem, segélyezés és befektetési témákhoz. A globalizáció új formájának középpontjába a fenntartható és igazságos fejlesztést helyezi, és felhívja a figyelmet a egyre növekvő jövedelmi egyenlőtlenségekre.

[Helyi] decentwork-org.jpg

A nemzetközi akcióhoz csatlakozni a www.decentwork.org oldalon keresztül lehet. Habár tavaly együtt demonstrált a hat magyarországi konföderáció, közülük eddig egyedül a LIGA Szakszervezetek csatlakozott támogatóként a kezdeményezéshez.

 

Kollektív szerződéseket semmisíthet meg az MSZP törvényjavaslata

2009-10-07

A LIGA Szakszervezetek tiltakozik a többek között Lendvai Ildikó, Gy. Németh Erzsébet és Mesterházy Attila által tegnapelőtt az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat ellen, melyben a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről rendelkeznének. A törvénytervezet 7.§-a ugyanis az ország összes köztulajdonú cégénél ellehetetlenítené a kollektív szerződéseket, és szabad utat adna a tömeges elbocsátásoknak. Ezzel egyúttal valószínűleg a versenyszférában is hasonló helyzetet idézne elő, lévén különösen kedvezően hatna a törvény a munkáltatók költségeire az elbocsátások során.

A LIGA Szakszervezetek már többször felszólította a kormányt, hogy tegyen megfelelő lépéseket a csillagászati vezetői- és menedzser végkielégítések ellen, de ez nem hathat ki a becsülettel évtizedeket szolgált munkavállalókra, akik a kollektív szerződések révén kaphatnak egy kevés kompenzációt elbocsátásuk után. A kollektív szerződések épp azokat a munkavállalókat védik a törvényi kötelezettségeken felüli mértékben, akiknek munkájuk során sok egyéb hátrányuk származik másokhoz képest, és ezt a munkáltató ilyen formán ismeri el.

A LIGA Szakszervezetek szerint a gazdasági válság közepén, a tömeges elbocsátások idején elfogadhatatlan felelőtlenség volna megnyitni a munkáltatók előtt a lehetőséget, hogy az eddigiekben kollektív szerződésben vállalt kötelezettségek helyett - melyekkel a munkavállalókat védték – csak a törvényi minimumot legyenek kötelesek kifizetni.

A LIGA Szakszervezetek ezért felszólítja a beterjesztőket, hogy vonják vissza a törvényjavaslatot és módosítsák azt úgy, hogy a valóban kívánt célt érjék el vele, azaz a sokszor csak pár hónapig foglalkoztatott káderek több tízmilliós kifizetéseit tegyék lehetetlenné.

 

Ismét részleges fegyverletétel a közszolgálati sztrájkbizottságban

2009-10-16

Az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság 16 szervezete és a kormány képviselői megegyeztek abban, hogy a költségvetési szerveknél alkalmazásban álló, közszolgálatban dolgozók 2010-ben is keresetkiegészítésben részesülnek - tájékoztatta a nyilvánosságot a tárgyalások eredményéről Csizmár Gábor. Az államtitkát emlékeztetett arra is, a közszolgálati sztrájkbizottsággal már tavaly decemberben összefoglalót írtak alá, amelyben megállapodtak a 2009-es keresetkiegészítés módszerében. A mostani megállapodás pedig azt biztosítja, hogy amit idén havi részletességgel kaptak meg, azt más formában 2010-ben is megkapják.

Kerpen Gábor ugyanakkor elmondta azt is, amiről Csizmár Gábor és az aláíró szakszervezetek inkább hallgattak volna, hogy három szervezet, a PDSZ, az EDDSZ és a MOSZ most sem írta alá a megállapodást, mert az nem nyújt elegendő kompenzációt, sokaknál így is reálbér csökkenést jelent, valamint a megállapodás aláírása megfosztotta volna őket a sztrájk eszközétől.

 Sztrájkbizottsági megállapodás

 

Bajnai szelektív hallása: szerinte jól halad a válságkezelés, az országban mégis demonstráció sztrájk hátán

2009-10-24

Bajnai Gordon büszkén közölte, hogy a vártnál is jobban és szebben haladunk a válságkezelés útján.

Ezzel párhuzamosan a költségvetési elvonások ellen, és tarthatatlan helyzetük miatt demonstrálnak, sztrájkolnak a

pedagógusok, tűzoltók, egészségügyisek, vasutasok és közúti közlekedésiek, az önkormányzatok, a postások, a GE munkavállalói, a mozgáskorlátozottak, és a sor valószínűleg nem teljes. Nem kétséges, hogy a kormányfő a nemzetközi tőke szempontjából értékeli a helyzetet, mégis furcsa, hogy az ország lakosainak sorsa ezzel együtt elkerüli a figyelmét.

 

Az Európai Bizottság jogi lépéseket tesz Magyarország ellen a szülői szabadság témájában

2009-10-31

 

A Bizottság a mai napon indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a szülői szabadságról szóló (96/34/EK) irányelv nem megfelelő alkalmazása miatt. Az irányelv célja a munka és a magánélet egyensúlyának védelme, és jogerőre emelte a szakszervezetek és a munkaadók között a történelem során először uniós szinten egyeztetett megállapodást. Az irányelv rendelkezik a munkavállalók egyéni jogaként a férfiak és nők által gyermek születése vagy örökbefogadása esetén legalább három hónapos időtartamra igényelhető szülői szabadsághoz való jogról.

Vladimír Spidla, az Európai Unió esélyegyenlőségért felelős biztosa a következőket n yilatkozta: „A szülői szabadság intézménye alapvető jelentőségű eszköze annak, hogy az európaiak egészségesebb egyensúlyt alakíthassanak ki a munkahelyen és a családban eltöltött idő között. A Bizottság nagyon komolyan veszi az uniós jogszabályok tagállamok általi végrehajtásával és alkalmazásával kapcsolatos ellenőrzési kötelezettségét. Köztudomású, hogy az EU irányelvei nem valósulhatnak meg maradéktalanul, ha nem ültetik át őket teljes mértékben és pontosan a nemzeti jogba.”

A mai napon a Bizottság indok olással ellátott véleményt küldött Magyarország nak, amiért a 96/34/EK irányelvet nem a megfelelő módon ültette át nemzeti jogába.

A Bizottság véleménye szerint a magyar jog három ponton tér el az irányelvtől:

  • a fegyveres erőkre vonatkozóan, mivel esetükben a fizetés nélküli szülői szabadság csak a szülési szabadság után vehető igénybe
  • a nemzeti jog nem védi a munkavállalókat a szülői szabadság kérelmezése miatti elbocsátás esetében;
  • a nemzeti jog nem rendelkezik arról a jogról, hogy a munkavállaló a szülői szabadság után ugyanabba vagy a korábbival azonos munkakörbe térhessen vissza.

Háttér

Az 1996. június 3-i 96/34/EK irányelv – amely jogerőre emeli a szociális partnerek által 1995-ben kötött első európai szintű megállapodást – rendelkezik a munkavállalók egyéni jogaként a férfiak és nők által gyermek születése vagy örökbefogadása esetén legalább három hónapos időtartamra igényelhető szülői szabadsághoz való jogról. E jogot elvileg át nem ruházható alapon kellene biztosítani, ám több tagállam is lehetővé tette, hogy a szülői szabadságra való jogosultságot egyik szülő a másikra ruházza, ami a gyakorlatban azt eredményezte, hogy általában az anyák hosszabb ideig vették igénybe a szülői szabadságot, mint az apák.

Az irányelv biztosítja továbbá a szülői szabadságot igénybe vevő dolgozók elbocsátás elleni védelmét, valamint azt, hogy a munkavállaló a szabadság után ugyanabba vagy azonos munkakörbe térhessen vissza, a szülői szabadság időtartama alatt pedig fenntartsák a munkavállalói jogokat. A jogszabály meghatározza továbbá a tagállamok és/vagy a szociális partnerek által a szülői szabadság igénybe vételének és kérelmezésének nemzeti szinten meghatározható módozataira vonatkozó feltételeket is.

Végezetül az irányelv rendelkezik a munkavállalók azon jogáról, hogy sürgős családi ok miatt, ha jelenléte betegség vagy baleset miatt azonnal szükségessé válik, vis maior ra hivatkozva munkahelyétől távol lehessen. Nemzeti szinten lehetőség van éves szinten adott időben és/vagy adott esetszámban kifejezett korlátozást meghatározni.

Az 1995-ös megállapodás európai szociális partnerek általi felülvizsgálatát követően a Bizottság javaslatot nyújtott be a szülői szabadságra vonatkozó új irányelvre vonatkozóan, amelyet jelenleg az EU Tanácsa tárgyal.

 

További információ:

http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=639&langId=en

Forrás: Jogi Fórum / Európai Bizottság


Erzsébet utalvány
 
Lemondó nyilatkozat

NilNocere.hu

banner

banner