Főoldal Alapszabály Tisztviselők Archívum Dokumentumok Kapcsolat
Ma 2018. április 22. Csilla és Noémi nap van.
Archívum :: Hír archívum
2018. január 8. (hétfő) 18:45Forrásbővítés: átvehető-e a skandináv modell?

Miből lehetne több pénz az egészségügyre és a nyugdíjakra?

A járulékok csökkentése önmagában helyes lépés, de a kieső bevételeket pótolni kell. A hvg.hu által felkért közgazdász szakértők szerint van megoldás, csak szakítani kellene a múlttal. A hazai alacsony bérekről, a megélhetés nehézségeiről, az alacsony bérek miatti elvándorlásról naponta beszélünk. Az is mindennapi téma, hogy a magas bérköltség – elsősorban a magas bérjárulék miatt – akadályozza a foglalkoztatást, rontja a versenyképességet, nehezíti a bérek emelését. Ennek a következménye egyebek között a képzett munkaerő kivándorlása, valamint a vállalkozások adóelkerülő magatartása is – olvasható a hvg.hu portálján.

A bérjárulékok csökkentését a kormány el is kezdte: 2017-ben a munkáltatók által fizetett járulék – hivatalos nevén: szociális hozzájárulási adó – 27 %-ról 22 %-ra mérséklődött, amit 2018-ban további 2,5 százalékpontos csökkenés követ. Az is tudható, hogy 2019-től a szociális hozzájárulási adó mértéke összesen négy alkalommal további 2 százalékponttal csökken, amennyiben az éves reálkereset 6 százalékkal nő.

Amennyire örülhetünk a bérterhek csökkenésének, annyira aggódhatunk is: a járulékok ugyanis a nyugdíjak és az egészségügyi ellátások fedezetéül szolgálnak. Az pedig köztudott, hogy ezeket a területeket nem a forrásbőség jellemzi, vagyis arról is beszélni kellene, hogy a kieső bevételeket hogyan pótoljuk. A kieső járulékbevételek egy részét a béremelések fedezik, azonban nyilvánvaló, hogy költségvetési hozzájárulásra is szükség van. Ezért két további kérdést is meg kell válaszolni: milyen intézményes garanciákkal biztosítható az egészségügy és a nyugdíjak megfelelő finanszírozása, illetve a szükséges kiegészítés hogyan illeszthető az állami költségvetés rendszerébe?

Ami az intézményes garanciát illeti, azt kellene elérni, hogy a bérjárulékok csökkentésével egyidejűleg megnövekedjék a költségvetési kiegészítés. Ez legegyszerűbben úgy valósítható meg, ha bérarányosan kiszámoljuk: hány százalékos bérjárulék fedezi a nyugdíj- és az egészségügyi kiadásokat. Ezt követően pedig, bérarányosan meghatározva, nem kettő, hanem három – munkavállalói, munkáltatói és költségvetési – befizetésből fedezzük ezeket a kiadásokat. (Ha pl. 2017-ben már ez a rendszer élt volna, akkor a szociális hozzájárulási adó 27 %-ről 22 %-ra mérséklődésével egyidejűleg be kellett volna vezetni egy 5 %-os költségvetési befizetést. Ez a mérték 2018-ban már 7,5 % lenne.) Más kérdés, hogy ehhez a rendszerhez közgazdaságilag a járulék és nem az adó típusú formáció a megfelelő, vagyis az elvonás célirányosan az egészségügyi és a nyugdíjrendszerbe kerülne.

A teljes cikk a hvg.hu portálon olvasható.

Vissza
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!

Erzsébet utalvány
 
Lemondó nyilatkozat

NilNocere.hu

banner

banner