Főoldal Alapszabály Tisztviselők Archívum Dokumentumok Kapcsolat
Ma 2018. november 15. Albert és Lipót nap van.
Archívum :: Hír archívum
2010. május 2. (vasárnap) 09:08Feljegyzés A 2003. évi 84 tv. 2007. július 01.-től történt módosítását követően több, a fekvőbeteg ellátásban tevékenykedő tagunktól érkeztek olyan jelzések, miszerint változatlan alapbérük, valamint változatlan, vagy éppen megnőtt ügyeleti terhelésük ellenére csökkent a havi jövedelmük.

A jelenség okainak felderítésére a MOSZ vizsgálatot indított. Részletek a továbbiakban.

Annak megállapítására, hogy sor került-e, továbbá milyen körülmények között került sor a megkötésükre, valamint hogy tartalmukban mennyiben felelnek meg a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, több intézményből bekértük a folyamatos ellátás biztosítására kötött szerződéseket.

1./ A tapasztalt anomáliák:

a) Több intézményben a folyamatos ellátás biztosítására vonatkozóan foglalkoztató és foglalkoztatottak között nem születtek meg az előírt egyéni szerződések, amely esetekben sérült a foglalkoztatottak szerződéskötéshez való joga. A sértett jogszabály helyek: a 2003. évi 84 tv. 12. § (6), illetve a 13. § (2).

b) A szerződést kötött intézmények jelentős részében már a szerződés kötés körülményei sem voltak jogszerűek, mivel a foglalkoztatottak nem köthettek szerződést a munkaidőkeret teljes tartamára előre, továbbá anélkül kellett nyilatkozniuk az önként vállalandó munkavégzéseik idejéről, hogy a munkaidőkeret teljes időtartamára vonatkozóan sem a foglalkoztató elvárásait, sem az elvárt időtartamok díjazás szempontú minősítését nem ismerhették meg a szerződéskötések előtt. A sértett jogszabály helyek: a 2003. évi 84. tv. 13. § (1)-nek a munkaidőkeret idejére köthető szerződésre, valamint a 13. § (2)-nek az önkéntességre vonatkozó része.

c) Az intézmények nagy részében - függetlenül attól, hogy születtek-e szerződések vagy sem - a folyamatos ellátás szervezését és ellentételezését a hatályos rendelkezések figyelmen kívül hagyásával, egy utólag követhetetlen un. „hagyományos gyakorlat” alapján valósították meg az alábbiak szerint:

d) Az ügyeletek szervezése során több foglalkoztató nem vett tudomást arról, hogy a napi rendes munkaidőt (8 óra) követően további munkavégzést csak korlátozott időben (munkanaponként legfeljebb 4 óra!) rendelhet el a foglalkoztatottai számára és ebből adódóan a napi rendes munkaidő után a másnapi munkakezdés idejéig tartó ügyelet csak abban az esetben szervezhető meg, ha az általuk a napi rendes munkaidőt követően elrendelhető további 4 órán túl a foglalkoztatottak további 12 óra munkavégzést vállalnak önként. A sértett jogszabály helyek: az Mt. 119. § (3)-nek és a 2003. évi 84. tv. 5.§ (5)-nek és a 13. § (5)-nek a napi munkaidőkorlátra vonatkozó része.

e) Az ügyeletek szervezése során több foglalkoztató nem vett tudomást arról, hogy a heti rendes munkaidőt (40 óra) követően további munkavégzést csak korlátozott időben (naptári hetenként legfeljebb 8 óra!) rendelhet el a foglalkoztatottai számára. Ebből és a napi munkaidőkorlátból adódóan azt sem vették tudomásul, hogy egy naptári héten csak akkor szervezhető ügyeletet, ha az általuk a napi rendes munkaidőn túl legfeljebb 2 alkalommal elrendelhető, esetenként 4-4 órás munkavégzést követően a foglalkoztatottak további munkavégzést vállalnak önként. A sértett jogszabály helyek: az Mt. 119. § (3)-nek és a 2003. évi 84. tv. 13. § (1)-nek, valamint (5)-nek a heti munkaidőkorlátra vonatkozó része.

f) A d) és e) pontokban jelzett jogsértések, valamint annak következtében, hogy több foglalkoztató nem jelezte előre, hogy az adott munkaidőkeretben hány órát kíván elrendelni foglalkoztatottai számára, illetve hány óra önként vállalandó további munkavégzést vár el tőlük, az ügyeletben teljesített órákat a díjazásuk, kötelező nyilvántartásuk, valamint a szolgálati időbe történő beszámításuk érdekében történő lejelentésük szempontjából hibásan, vagy egyáltalán nem minősítette*, továbbá azzal, hogy kevesebb munkaidőt vett nyilvántartásba, illetve jelentett le a szolgálati időbe történő beszámításhoz, jogellenesen csökkentette foglalkoztatottjai ügyeletből származó jövedelmét, valamint majdani nyugdíjainak összegét. A sértett jogszabály helyek: a 2003. évi 84. tv. 13/A, a 14. §, valamint a 13. § (3) és az Mt. 140/A. § végül a 2003. évi 84. tv. 28. § (3/b).

g) Az ügyeletek szervezése során több foglalkoztató hagyta figyelmen kívül, hogy az 5 napos munkahétről a munkaidőkeretre történő áttérés okán az ügyeletben töltött teljes idő is része a munkaidőnek, függetlenül attól, hogy az eltöltött idő díjfizetés szempontjából elrendelt, vagy önként vállalt ügyeletnek minősült. A fentiek miatt az ügyeletet követően kötelezően kiadandó napi pihenőidőt munkaidő veszteségként kezelte és vagy ledolgozni rendelte el, vagy esetenként 8 - 8 órával csökkentette az ügyelők alapbérét ahelyett, hogy a jogszabályi előírás miatt kimaradt munkaidőt alapbérrel díjazta volna. E megoldásokkal egyfelől jogellenesen nőtt a foglalkoztatottak munkaidő terhelése, másfelől jogellenesen csökkent az érintettek jövedelme. A sértett jogszabály helyek: az Mt. 119. § (3)-nek a munkaidőbe való beszámításra vonatkozó része, valamint az Mt. 150. § (2), 151. § (2/g).

h) A pihenőnapi ügyeletek díjazásánál több foglalkoztató figyelmen kívül hagyta, hogy a szabadnappal kompenzált, illetve a szabadnappal nem kompenzált pihenőnapi ügyeleteknek eltérő a díjazása, nevezetesen a szabadnappal kompenzált ügyeletekhez képest a szabadnappal nem kompenzált ügyeletek díjazása 50%-kal magasabb. Ennek következtében jogellenesen csökkent az érintettek ügyeletből származó jövedelme. A sértett jogszabály hely: az Mt. 147. § (3).

i) Az ügyeletek szervezése során több foglalkoztató hagyta figyelmen kívül, hogy a munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő számításkor a szabadság, valamint keresőképtelenség ideje nem vehető figyelembe, azaz sem a szabadság, sem a keresőképtelenség idejére nem lehet a munkáltató által elrendelhető munkavégzést „átlagolni”. A hibás gyakorlattal jogellenesen nőtt a foglalkoztatottak munkaidő terhelése. A sértett jogszabály helyek: a vonatkozó EU direktíva 16. cikke, valamint az Mt. 118/A. § (5).

j) Az ügyeletek díjazásánál több foglalkoztató - függetlenül attól, hogy volt-e szerződése a foglalkoztatottakkal - járt el úgy, hogy a féléves munkaidőkeretet lejárta után minősítette és fizette a teljesített órákat. A szubjektív szempontú és gyakorlatilag ellenőrizhetetlen minősítést követően több önkéntes óra „veszett el”, melyeknek így nem csak a díjazása, hanem a szolgálati időbe történő beszámítása is elmaradt, ez által jogellenesen csökkent a foglalkoztatottak ügyeletből származó jövedelme, valamint majdani nyugdíjaik összege. Több foglalkoztató szabálytalanul járt el továbbá abban is, hogy a teljesítés idejéhez képest több hónapos csúszással kifizetett ügyeleti díjak után nem fizette meg az ilyenkor járó késedelmi kamatot. A sértett jogszabály helyek: a 2003. évi 84. tv. 13/A, a 14. §, valamint a 13. § (3) és az Mt. 140/A. § végül a 2003. évi 84. tv. 28. § (3/b), az Mt. 159. és 160. §.

2./ Javaslatok a fenti anomáliák kiküszöbölésére:

Annak elkerülése végett, hogy az anomáliák rendezéséhez ne szakszervezeti eszközök alkalmazására kerüljön sor (mint pl.: a törvényt sértő alkalmazási gyakorlatot folytató intézmények bejelentése a Munkaügyi Felügyeletnek; visszamenőleges követelések tárgyában peres eljárások kezdeményezése a Munkaügyi Bíróságokon; a foglalkoztatottak ösztönzése a tényleges idő szükségletekhez képest a kötelező munkaidőn túli órák önkéntes vállalásának elutasítására, stb.) az alábbiakat javasoljuk a miniszter úrnak:

a) Először kerüljön sor a Minisztérium és a MOSZ között egyeztetésre a felvetett anomáliák jogi megítélése, valamint a javasolt megoldások tárgyában. b) Ezt követően terjedjen ki az egyeztetés a foglalkoztatók szervezeteire is annak érdekében, hogy a jogszabályi előírások betartása előtt, ha kell módszertani ajánlásokkal, ha szükséges jogszabályi változtatásokkal tegyük lehetővé, hogy a foglalkoztatók betarthassák a hatályos jogszabályokat.

3./ Javaslatok az egyes anomáliák kiküszöbölésére:

Olyan módszer alkalmazását javasoljuk, amely segítségével: - a foglalkoztatók valamennyi ügyeleti helyszínen felmérhetik a folyamatos ellátás biztosításának humánerő szükségletét, az ellátásban résztvevő munkavállalóktól egyénenként elvárt munkavégzés időigényét, valamint az ellátás díjvonzatait, - valamennyi foglalkoztatott még a szerződéskötés előtt tájékozódhat a személyét érintő elvárások időbeni kiterjedéséről, ezen belül a számára elrendelhető és az általa önként vállalható órák mennyiségéről, valamint azok teljesítése esetén várható jövedelem mértékéről, - mindazok az adatok kimutathatók, amelyek alapján a felek - a munkavállalók önkéntességhez fűződő jogainak érvényesülése mellett - a munkaidőkeret tartamára előre, a jogszabályi előírásoknak megfelelően szerződhetnek.

Az általunk kidolgozott eljárási mód az „Interaktív munkaidőtükör „.*

Budapest, 2010. 03. 24 Tisztelettel: Bélteczki János dr. a MOSZ elnöke

Vissza
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!

Erzsébet utalvány
 
Lemondó nyilatkozat

NilNocere.hu

banner

banner