Főoldal Alapszabály Tisztviselők Archívum Dokumentumok Kapcsolat
Ma 2020. február 26. Géza nap van.
KezdőlapArchívum :: Hír archívum
2010. november 23. (kedd) 10:02Alkotmányt és nemzetközi jogot sért az indoklás nélküli elbocsátás A LIGA Szakszervezetek szerint alkotmányellenes, nemzetközi szerződésekbe ütközik, és morálisan is elfogadhatatlan a Fidesz három képviselője által T/1494 számon egyéni képviselői indítványként az Országgyűlés elé terjesztett javaslat, amely a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozók esetében is lehetővé tenné az indokolás nélküli felmentést. Emlékeztetőül: a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatályba lépésétől a Ktv. hatálya a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára terjed ki.

A javaslat indokolása szerint:

A közszolgálat valós szolgálattá tételének igényéből indult ki az a folyamat, melynek eredménye az államigazgatásban már megjelent. A jogviszony munkáltató általi megszüntetésének egyszerűsítése lehetőséget nyújt a minőségi szakembergárda kialakítására és a köz szolgálatában végzett munka színvonalának emelésére. Ennek a célnak nem csak az államigazgatásban, hanem a közigazgatásban is meg kell valósulnia. Szükséges az önkormányzati képviselő-testületek hivatalában is megteremteni a munkáltató általi, indokolás nélküli, rövid felmentési idővel történő felmentés lehetőségét.

A LIGA Szakszervezetek álláspontja továbbra is az, hogy a szabályozás ellentétben állna a nemzetközi jog szabályaival, melyek tiltják a valós indok nélküli elbocsátásokat. A 2007. évi CLXVIII. törvénnyel kihirdetett lisszaboni szerződésben foglalt, az Európai Unió Alapjogi Chartája 30. cikke szerint „az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban minden munkavállalónak joga van az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez.”. Ez a cikk a felülvizsgált Szociális Karta 24. cikkéből merít, amelynek értelmezését irányadónak kell tekinteni, azaz el kell ismerni a dolgozók jogát ahhoz, hogy munkaviszonyukat ne lehessen megszüntetni tényleges ok nélkül, amely összefügg képességükkel, magatartásukkal, vagy a vállalkozás, létesítmény vagy szolgálat működési szükségleteivel.

A szabályozással sérülhet az Alkotmány 70/B. § (1) bekezdésében biztosított munkához való jog is, amely a munka és foglalkozás szabad megválasztásán túl magában foglalja a munkához való jogot mint szociális jogot és az állam intézményvédelmi kötelezettségét, amely kiterjed a megszerzett állás biztonságának védelmére, így az államnak kötelessége biztosítani, hogy megszerzett állásától indokolatlanul senkit ne lehessen megfosztani.

A munkáltató indokolási kötelezettségének hiányában a jogorvoslati jog formálissá válik, a munkaügyi bíróság az intézkedés jogellenességét vélhetően csak akkor állapítaná meg, ha az intézkedés rendeltetésellenes joggyakorlást, hátrányos megkülönböztetést valósít meg, vagy felmentési védelembe ütközik. A jogellenesség megállapítását ráadásul a bizonyítási teher is nagyban nehezítené.

Mint ismeretes, a kormánytisztviselői törvény kapcsán Sólyom László köztársasági elnök is kifejtette, hogy az indokolás nélküli elbocsátás lehetősége ellentétes az Európai Unió jogával, mivel az EU Alapjogi Chartája kifejezetten biztosítja minden munkavállaló jogát az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemre. Ezzel a Magyarországot is kötelező európai jogi tilalommal ellentétes egy olyan szabályozás, amely indokolás nélkül teszi lehetővé az elbocsátást. Hangsúlyozta továbbá, hogy a törvény az indokolás nélküli elbocsátás lehetőségével veszélyezteti a közigazgatás semleges és szakmai szempontokat szem előtt tartó működését, hiszen akár a felettese utasítását szakmai megfontolások alapján vitató kormánytisztviselő is bármikor tarthat jogviszonyának megszüntetésétől. Kiemelte azt is, hogy az indokolási kötelezettség az emberi méltóság jogához kapcsolódva önmagában is fontos alapjogi értékkel bír, kifejezi azt az alapelvet is, miszerint az ember munkaereje nem puszta áru. A köztársasági elnök kifogásai jelen törvényjavaslat kapcsán is helytállóak.

A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény kapcsán a LIGA Elnöksége már akkor abbéli aggodalmának adott hangot, miszerint ez a szabályozás előrevetíti a versenyszférára vonatkozó munkajogi szabályok lazítását is. A Ktv. közelgő módosítása sajnálatos módon csak igazolni látszik félelmeinket.

Vissza
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!

Erzsébet utalvány
 
Lemondó nyilatkozat

NilNocere.hu

banner

banner