Főoldal Alapszabály Tisztviselők Archívum Dokumentumok Kapcsolat
Ma 2020. február 26. Géza nap van.
KezdőlapArchívum :: Hír archívum
2010. november 23. (kedd) 10:03OÉT - "Átmenetileg különleges intézkedésekkel, brutális beavatkozással tartható a hiány" A minimálbér legalább 4,5 százalékos, havi 76.800 forintra emelését javasolja 2011. január 1-től a kormány - mondta nemzetgazdasági miniszter az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) mai plenáris ülésén. Hangsúlyozta: a 4,5 százalékos minimálbér-emeléssel az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer bevezetésével nem ér senkit sem veszteség. Matolcsy György ismertette: a kormány azt javasolja, hogy a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimuma legalább 3,4 százalékkal, 92.500 forintra emelkedjen.

A kormányzati oldal továbbá azt javasolja, hogy az OÉT a vállalkozási szférának a bruttó kereseteknek a prognosztizált inflációt meghaladó, legalább 5 százalékos növelését ajánlja 2011-ben. Matolcsy György kiemelte: a megnevezett számok az emelés alsó, minimális szintjeit jelentik. A tárcavezető elmondta: a béremelési ajánlásoknál a kormány 3 tényezőt vett figyelembe. Egyrészt, hogy jövőre a fogyasztói árak éves átlagban 3,5 százalékkal emelkednek, másrészt hogy bevezetik az arányos egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszert, valamint hogy a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékkal nő.
Matolcsy a költségvetés strukturális egyensúlyhiányának okát abban látja, hogy a nyugdíjbiztosítási alap közel 900 milliárdos, az egészségbiztosítási alap 225 milliárdos hiánnyal küzd. Egymillióval több adózóval megszűnne a két alapban az egyensúlyhiány, amíg ez nincs megoldva, addig bankadókra, különadókra van szükség.

A miniszter megemlítette, hogy "óriási veszélynek" tartja az Alkotmánybíróság (Ab) kormányt akadályozó tevékenységét, hiszen ha az Ab döntése értelnmében a 98%-os különadó alkotmányellenes, akkor a többi válságadó is az. Matolcsy elmondta, ha beletörődtek volna a döntésbe, annak hosszútávú hatásai felboríthatták volna a 2011-es költségvetést, a társadalmi békét, és több évre előre minden gazdaságélénkítő tervet.

Egy pici technikai mozzanat, jogszabályi értelmezés keresztbe tehetett volna annak a politikának, ami helyre teszi a gazdaságot” - tette hozzá a miniszter. “Ez a konszolidáció kora, nem a stabilitásé, új alkotmányra van szükség”.
Átmenetileg különleges intézkedésekkel, brutális beavatkozással tartható a hiány - ismerte el a miniszter. Az egyetlen mentség, hogy a válságadók átmenetiek, kivezetésük után pedig megmarad az egyensúly. 2013-2014-re összességében 10-15 százalékos GDP-bővülést, 2015-ig  pedig 400 ezer új munkahelyet ígért a miniszter. Matolcsy szerint a gazdaságpolitikai környezet szerinte megegyezik a 2010-essel: globálisan gyorsan fejlődök Ázsia, azon belül Kína és India, de az Egyesült Államokban továbbra sem indult be a konjunktúra.

Mi lesz 2012 után? Hogyan tömhetők be a lyukak? - tette fel a kérdést Matolcsy. Azzal válaszolt erre, hogy 2013-ban már más bevételi és kiadási szerkezete lesz a költségvetésnek, a reformok, takarékossági programok bevezetésének köszönhetően - ezeket azonban nem részltezete. Azt mondta, 2013-ban nagyjából 1000 milliárddal nagyobb bevétellel, és 600-800 milliárddal kisebb kiadással kalkulál a kormány. A kettő együtt teremti meg az egyensúlyt.

Szakszervezeti kérdésre Matolcsy György jelezte, a jövőre nézve kétpilléres nyugdíjrendszerben gondolkodik a kormány, az állami mellett az önkéntes pénztárakban, de hogy miképpen jutnak el odáig, az még nem tisztázott. Azt viszont megígérte, hogy jóvá fogják írni a magán-nyugdíjpénztári befizetések eltérítése miatt kieső összeget, de ennek részleteit is később dolgozzák ki.

A közszféra foglalkoztatásával kapcsolatban elmondta, jövőre, a 25 ezres természetes fogyáson túl, néhány ezer ember elbocsátásával számolnak, de az nem érinti az egészségügyet, az oktatást, a rendvédelmet - az államigazgatást és háttérintézményeit viszont igen.

A munkavállalói oldal elégtelennek nevezte a kormányzati bérajánlatot, hiszen véleményük szerint az csak ahhoz elég, hogy kompenzálja az adórendszer változásainak hatását, s így szinten tartsa a nettó bér értékét. A javaslat nem reagál ugyanakkor a munkatermelékenység kormány által is betervezett 3,3 százalékos növekedésére, és a tervezett 3,5 százalékos inflációt sem ellensúlyozza. Így a megajánlott emeléssel is csak szinten tartanák a minimálbér reálértékét. A szakszervezetek szerint a kormány javaslatából egyedül a "legalább" szó támogatható, de valójában az is kevés.
Legfontosabb kritikaként azonban az hangzott el, hogy az oldal nem látja alátámasztottnak a beterjesztett háttéranyagokból, hogy valóban elérhető a 3%-os gazdasági növekedés.
A nyugdíjrendszerbe való beavatkozás kapcsán egyetértés alakult ki a munkaadók és munkavállalók között abban, hogy a rendszert teljes egészében kellene átgondolni, majd hosszútávon fenntartható módon, konszenzussal kialakítani az új modellt. A járulékok „átirányítását” azelőtt, hogy annak visszapótlásáról konkrét elképzelés lenne, elsietettnek mondták többen is.

A közszférás leépítésekről pedig sajnos egyelőre nem esett több szó, majd csak a jövő héten ülésező OKÉT-en. Annyiban mindenesetre a szakértők egyetértettek, a miniszter által említett természetes lemorzsolódás évente 1-2% közötti, és sehogysem 25.000 fő.

Az Alkotmány „hozzáigazítását” a költségvetési elképzelésekhez az oldalon több szervezet is aggályosnak tartotta.

A munkáltatói oldal nevében Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára "reális, megállapodáshoz közeli" összegnek nevezte a kormány javaslatait, ugyanakkor jelezte, hogy ők a tárgyalások origójának a most hatályos összeget és adókat veszik, nem pedig a jövőre várható szintet. A munkavállalói oldallal vitatkozva Dávid arra tett javaslatot, hogy kisebb ütemben növekedjen a garantált bérminimum, mint a minimálbér. Mint mondta, utóbbinál viszont "toleránsabbak" lesznek.

A viszontválaszokból kiderült, hogy a kormány kitart a legalább 4,5%-os emelés mellett, a szakszervezetek pedig ezt az emelt összeget tekintik kiindulási vitaalapnak.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a munkaadói oldal képviseletében elmondta: a magyar költségvetésnek továbbra is strukturális problémája a jóléti kiadások magas, 60 százalék feletti aránya, amelyet álláspontjuk szerint csökkenteni kell. Hosszabb távon növelni szükséges a gazdaságélénkítésre szánt forrásokat is.

Horváth Lajos, a LIGA Szakszervezetek alelnöke megkérdezte, mikor tervezi a kormány összehívni a Munkaerő-piaci Alap irányító testületét. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár válaszában elmondta: "hamarosan" összehívják a grémiumot, melynek átalakítását tervezik. Mint ismeretes, a testület összehívását törvény írja elő, az mégsem történt meg az új kormány megalakulása óta.

Forrás: LIGA, MTI, Origo, hvg.hu, vg.hu

Vissza
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!

Erzsébet utalvány
 
Lemondó nyilatkozat

NilNocere.hu

banner

banner